Mi a j�ga?

A „j�ga” sz� a szanszkrit „judzs” sz�t�b�l sz�rmazik, aminek t�bb jelent�se van : „megfesz�t�s”, „iga”, „leig�z�s” „eggy�v�l�s”. A j�ga nem vall�s (nincs int�zm�nyrendszere, dogmatik�ja), hanem tudatos, egy�ni megtapasztal�son alapul� (�n)megismer�si �t, melyen b�rki elindulhat. �ltal�noss�gban az emberi megismer�s egyik form�ja a m�v�szeti, vall�si, illetve tudom�nyos megismer�si m�dok mellett.

A j�g�ban a megismer� �s a megismerend� egy �s ugyanaz a szem�ly, vagyis a j�ga nem m�s, mint az egy�n �ltal, �nmag�n tiszta, �ber tudattal v�grehajtott megfigyel�s, egyfajta „k�s�rlet”, ahol az egy�n testi, �rzelmi, tudati m�k�d�seinek tudatos�t�sa, kiismer�se, �s ural�sa a c�l. Haich Erzs�bet, magyar j�gini szerint:

„Egyed�l az szabad, aki uralja �szt�neit, s nem rabszolg�ja szenved�lyeinek, v�gyainak �s k�v�ns�gainak.”

A j�g�ban valamit uralni nem abb�l ered, hogy valamit cs�r�j�ban el kell fojtani. Itt arr�l van sz�, hogy valamit el�sz�r megtapasztalok, a megtapasztal�son kereszt�l megismerek, �s kiismerek. S ennek a re�lis ismeretnek a birtok�ban m�r ir�n�y�tani, ak�r fel�lb�r�lni is tudom, ha sz�ks�ges. A j�g�ban ez�rt az uralom alapvet�en nem valaminek az elfojt�sb�l, hanem az egy�n megtapasztal�s�b�l ered� ismeretb�l forrja ki mag�t.

T�bbek k�z�tt abban is seg�t a j�ga, hogy a test�nkkel, mint hangszerrel tudjunk b�nni, ez�rt pl. sportol�knak, el�ad�m�v�szeknek, is igen hasznos lehet elsaj�t�tani. Megtan�t az �rzelmi �s tudati hull�mz�sok elcsendes�t�s�re is. Ez�rt aki szellemi munk�t v�gez, szint�n sokat profit�lhat a j�ga gyakorl�s�b�l, mert elm�j�t hat�konyabban tudja f�kusz�lni egy-egy probl�ma megold�s�ra. S akit pedig a lelki �let nagy k�rd�sei foglalkoztatnak, a j�ga �ltal betekint�st nyerhet saj�t �rzelmeinek, gondolatainak kialakul�si, betet�z�si �s elcsendes�l�si folyamataiba. Aki helyesen gyakorolja a j�g�t , az re�lis �nismeretre tesz szert. Egyszer�bb, letisztultabb, �rz�kenyebb, elfogad�bb �s felel�ss�gteljesebb szem�lyis�gg� �rik. Kitart� gyakorl�ssal ezek a tendenci�k feler�s�dnek.

Ezek szerint a j�g�t lehet nem helyesen is gyakorolni? Lehet. Az �szan�k (testtart�sok) szintj�n p�ld�ul egy er�teljesebb ny�jt�ssal j�r� gyakorlatn�l k�nnyen megh�zhatja mag�t az, aki m�g nem ismeri testi k�pess�geinek hat�rait, illetve a j�ga egyik alapt�tel�vel, az „ahimsa”-val, azaz a nem �rt�ssal nincs tiszt�ban.

Az „ahimsa” a j�g�ban nem csak azt jelenti, hogy a k�lvil�gban t�rekedni kell arra, hogy lehet�s�g szerint senkinek �s semminek ne �rtsunk, hanem a „ne �rts” �nmagunkra is vonatkozik. �nmagadnak se �rts. Negat�v hozz��ll�ssal, gondolkod�sm�ddal, rossz beidegz�d�sekkel, szok�sokkal magunknak is sokat �rthatunk. Vagy ak�r az �szan�k (testtart�sok) szintj�n p�ld�ul nem aj�nlott tapasztalatlans�gb�l, vagy teljes�teni v�gy�sb�l t�lny�jtani egy izmot, izomcsoportot, mert azzal magamnak �rtok, �s ez ink�bb visszavet a fejl�d�sben, minthogy el�re vinne. A j�ga testtart�sok c�lja k�l�nben sem a cirkuszi mutatv�ny szint� kivitelez�s, hanem a testi tudatoss�g kifejleszt�se, illetve a fejl�d�s maga. Melynek az egyes gyakorlatokra is ki kell terjednie. K�l�n�sen a gerinc helyesen tart�s�ra – s annak v�delme minden helyzetben – a j�gagyakorlatok kiindul�pontja. Az �z�letek v�delme �s �tmozgat�sa szint�n igen hangs�lyos szerepet j�tszik.

A testtudat kifejleszt�s�nek „alf�ja �s omeg�ja” a l�gz�s-tudat „fel�breszt�se”. �ltal�ban egy alapoz� foglalkoz�s is valahol itt kezd�dik: a minden befoly�st�l �s er�lk�d�st�l mentes, spont�n, term�szetes l�gz�s-megfigyel�sn�l. Minden mozdulatot �s mozdul�st, az egy�ni, spont�n l�legz�s ritmus h�v �letre. A j�g�ban (is) minden bel�lr�l fakad. Minden �szan�t bel�lr�l tudatosan meg�lve, a pontos kivitelez�sre �sszpontos�tva hajtunk v�gre. A t�ler�ltet�st, sz�ls�s�geket ker�lve, v�gig ellazult, de �ber (!) tudattal szeml�lve a test�nkben v�gbemen� �rzet-v�ltoz�sokat.

A j�ga egy-egy testtart�ssal, vagy l�gz� gyakorlattal el�id�zett �rzet tudatos�t�s�n�l kezd�dik. P�ld�ul egy adott testtart�sban hosszabb id�t t�ltve a l�bfej �rzete �s a l�bsz�r �rzete k�l�n-k�l�n tudatosodik. Ezt, az izmok fesz�t�s�b�l, zsiger-�rzetekb�l kirajzol�dott �rzet-mint�zatot elrakt�rozva egy id� ut�n m�r az adott testhelyzet felv�tele n�lk�l is k�pesek lesz�nk a l�bfej �rzet�t a l�bsz�r �rzet�t�l megk�l�nb�ztetni.
A testtart�sok �s l�gz� gyakorlatok a sz�mos kedvez� fiziol�gi�s hat�s, �s test�nk megac�loz�sa mellett, alapszinten tudatunk felbont�k�pess�g�nek n�vel�s�re tan�tanak. Vagyis az el�bbi p�ld�t tov�bb kibontva egy id� ut�n m�r a nagyl�bujj �rzete a kisl�bujj �rzet�t�l elk�l�n�l �s �gy tov�bb. Az �rz�kel� k�pess�g �gy gyakorlatr�l-gyakorlatra, h�tr�l-h�tre finomodik. Egy �szana sor�n ak�r h�sz-harminc �rzet is tudatosodhat. Minden fizikai szinten hat� gyakorlat, �s az ezzel j�r� �rz�kel� k�pess�g finomod�s, lassabban ugyan, de a ked�ly�llapotra, �rzelmi �s tudati m�k�d�sekre is �pp�gy kihat �s viszont.

A k�l�nb�z� relax�ci�s technik�kat v�gezve a test ellazul �s az elme elcsendesedik. A medit�ci� pedig a tudat f�kusz�lts�g�t, „egyhegy�v� t�tel�t” seg�ti el�. A f�kusz�lt elme hat�konys�g�t ahhoz lehetne legink�bb hasonl�tani, amikor nagy�t�val a nap sugarait �sszegy�jtve a nagy�t� al� helyezett sz�raz lev�l, vagy pap�rdarab meggyullad. Teh�t a letisztult, �sszpontos�tott elme �t�t� erej�. A k�rd�s csak az, hogy mire f�kusz�lunk. Ez a j�g�ban sem mindegy, mert ez az a pont, ahol sok minden eld�l. Mi legyen medit�ci�m c�lja? Milyen c�lt t�zzek ki magam el�? Erre a k�rd�sre azonban k�v�lr�l nem kaphatunk v�laszt, legfeljebb seg�ts�get ahhoz, hogy �nmagunkban a val�di feleletre r�tal�ljunk. Az �sszes, helyesen kivitelezett gyakorlat a j�g�ban (a testtart�sokat �s l�gz� gyakorlatokat is bele�rtve) mind ezt a bels� kibontakoz�si folyamatot, �s meger�s�d�st szolg�lja els�sorban.

Az egy�ni �let�nket alapvet�en �rint� k�rd�sekre a v�lasz minden emberben eredend�en megvan, csak nem felt�tlen�l hozz�f�rhet�. Elm�nk elcsendes�lt �llapota, �s tudatunk f�kusz�lts�ga sz�ks�ges ahhoz, hogy ezek a l�t�nkre vonatkoz� alapinform�ci�k benn�nk napvil�gra ker�ljenek. Am�g tudatunk kifel� figyel, elm�nk pedig a k�lvil�gi ingerekre v�laszul megjelen� bels� p�rbesz�dt�l visszhangzik, a tudatunk �s l�tez�s�nk m�ly�n rejl� alapinform�ci�k nem tudnak megnyilv�nulni, �s tudatunkban �rv�nyre jutni. Meg kell teremteni a k�lvil�gban is, de f�k�nt �nmagunkban, a letisztult, nyugodt, befoly�smentes k�r�lm�nyeket ahhoz, hogy az �lland� �rzelmi, gondolati hull�mz�sok elcsituljanak, �s be�lljon a bels� csend.

„A l�lek csendj�ben –pedig Isten sz�l hozz�nk.”
/Ter�z anya/

Nem sz�ks�ges azonnal minden k�rd�sre v�laszt kapni, mert minden v�laszra el�sz�r meg kell �rni. A megfelel� �retts�gi fok el�r�sekor, bizonyoss�gk�nt jelenik meg egy-egy j� k�rd�s, s majd csak azt�n, egy �jabb el�re l�p�st megt�ve, a megfelel� v�lasz.

Aki a j�ga �tj�ra l�p, �lethosszig tart� tanul�si folyamatba kezd, melyben folyamatosan szembes�l �nmaga adott �llapot�val. Id� kell ehhez is, hogy ezt az eleinte igencsak frusztr�l� szembes�l�st az ember megszokja, s�t ebb�l is k�pes legyen tanulni. Ahhoz pedig, hogy az adott �llapotjelent�s�nkb�l val�ban tanulni tudjunk, els�sorban elfogad�sra van sz�ks�g.

P�ld�ul: „Igaz, hogy Gizi sokkal szebben le tud hajolni mint �n (re�lis �n�rt�kel�s 1), de jelenleg most erre vagyok k�pes (re�lis �n�rt�kel�s 2). Igaz, hogy kiss� b�n�csk�nak t�nhet, ami itt el�re hajl�sk�nt m�velek (teljes�tm�ny centrikus hozz��ll�s), de az �n l�bam ny�lik (befel� figyel�s kezdete), az �n er�fesz�t�sem (megsz�lal az ego), az �n l�legzetem (�ntudatra �bred�s), �s ha m�r l�legzet, akkor kil�gz�sre ellaz�tok minden fesz�l�st (j�gikus szeml�let megjelenik), s ebben a „h�lye” (humor) helyzetben is t�rekszem arra, hogy belelaz�tsak, megmaradjak benne (j�gikus szeml�let kibontakozik), s ez�ltal er�s�dik kitart�som, a sz�mos adott testtart�sra jellemz� fiziol�gi�s hat�s mellett (a j�l inform�lt j�gi).” M�r csak ezt az egy gyakorlatot k�s�r� elmem�k�d�s is bizonyos m�rt�kben relax�l� hat�s�, mert mindek�zben a j�g�z� elm�j�t v�gig a gyakorlat, �s az ezzel kapcsolatos gondolatok k�tik le, �tmenetileg nem azzal foglakozik, amivel egy�bk�nt napk�zben. �nmag�ban ez a puszta t�ny is, hogy: „nem ugyanazon gondolkozom, feszengek, amin eddig napk�zben, hanem valami eg�szen m�son”- tehermentes�ti, pihenteti az elm�t. Ez�rt a j�ga a felfokozott, felp�rgetett �letm�d felold�s�ra is kiv�l�.

Egy mondatban �gy lehetne �sszefoglalni, hogy mi�rt is �rdemes j�g�zni: egyszer�en az�rt, mert j�lesik. Aki nem hiszi, j�rjon ut�na!

Szerz�: Dr. Sz�sz Bernadett