| A masszzs fogsaival kivltott mechanikai ingerek rszben kzvetlenl, rszben pedig kzvetett ton (neurohumoralis ton) befolysoljk a sejtek mkdst. A befolysols elssorban loklis (helyi), de tvoli szervekre is tudunk hatni vele az idegrendszer tjn.
Helyi hatsok
A mechanikai ingerek kitgtjk az ereket, elsegtik az anyagcsert. Javul a vrellts, ezltal a szvetek oxign- s tpanyagelltsa, gyorsul a nedvkerings s a fradsgi termkek kirlse. A masszzs pozitv hatsra nagyobb terleten alakul ki rtgulat, cskken a vrnyoms, bekvetkezik a szv tehermentestse.
Tvolhatsok
Kzvetett ton tudunk reflexes irnytssal hatni a br alatt tallhat idegvgzdsek ingerlsvel a beidegzsnek megfelel bels, tvolabb lv szerv funkcijra, befolysolhatjuk a szerv mkdst. Ltre jhet n. konszenzulis hats, vagyis az egszsges oldal kezelsekor reflexes ton ltrejnnek ugyanazok a pozitv hatsok az ellenoldalon is. gy lehet pldul a begipszelt kar csontjaiban, izomzataiban kedvez hatst elrni az egszsges ellenoldal masszrozsval.
ltalnos hatsok
Fokozdnak a nedvkeringsek (vr, nyirok), az anyagcsere folyamatok felgyorsulnak, emelkedik a testhmrsklet, n a vizelet kivlasztsa, mlyl a lgzs, jtkonyan hat a brre, a ktszvetre, az izomzatra, az idegrendszerre.
A masszzs hatsa a brre s a ktszvetre
A mechanikai hatsra meggyorsul a szarupikkelyek levlsa, gy a hm kicsit megvastagodik, edzettebb, ellenllbb vlik. A br sejtjei, rostjai megjulnak, rugalmasabbakk vlnak. Lassul az regeds folyamata. A test trfogata masszzs hatsra mrheten kisebb lesz. Cskkenek a keringsi zavarok. A ktszvetben tallhat kros anyagcsere termkek felszvdsa felgyorsul, a br alatt lv feszlsek, letapadsok megsznnek.
A masszzs, hatssal van az izomzatra, meggyorstja az anyagcsert, a bomlstermkek eltvozst. Megsznteti a fradsgrzst, az oxignnel, tpanyagokkal bven elltott izom jl mkdik, teljest- kpessge n, az izommunka gyors s kitart lesz. Nyugtatan hat az idegrendszerre, Elltja az agyat a szellemi munkhoz szksges friss, oxignben s tpanyagban gazdag vrrel. | |