A j�ga szerepe az �letmin�s�g jav�t�s�ban

Swami Niranjanananda Saraswati �r�sa

Mi a j�ga szerepe az �letmin�s�g jav�t�s�ban?

Egy ilyen k�rd�sre sose lehet meggy�z� v�laszt adni. Nek�nk magunknak kell megtal�lnunk saj�t v�laszunkat a maga idej�ben, amikor megel�gsz�nk azzal, �s be tudjuk illeszteni �let�nkbe.

Karma – a szabad akarat sorss� v�lik

Mindenek el�tt n�zz�k meg, hogyan fogjuk fel az �letet? A j�gikus l�t�sm�d szerint az �let �s a teremt�s a karma k�lcs�n�s hat�sa. Minden egyes l�tez�, amely ennek a teremt�snek a kereteiben b�rmilyen form�ban l�trej�n, legyen rovar, cs�sz�m�sz�, mad�r vagy emberi l�ny a karma t�rv�ny�nek t�rgya. A karma meghat�roz� t�nyez�je az �letnek. A Bhagavad G�ta harmadik fejezet�ben Sri Krisna azt mondja, hogy a karma a teremt�s tart�oszlopa. Att�l a pillanatt�l fogva, hogy megfoganunk, a karma megkezd�dik. A magzat n�veked�se az anyam�hben karmikus folyamat. A sz�let�s karmikus folyamat. Az intellektu�lis �s kreat�v k�pess�gek val�ra v�lt�sa az �letben a karma megval�sul�sa. A karma sz�rmazhat a m�ltb�l, a karma a j�v�v� v�lhat, �s mindig itt van a jelenben. Az a feladatunk a karm�val kapcsolatban, hogy k�z�ppontunkban legy�nk, �nir�nyultak legy�nk: csak �nmagunknak legy�nk tudat�ban.

A karma meghat�roz�s l�trehozza az ok �s okozat ide�j�t. B�rmilyen kondicion�lts�g, k�r�lm�ny az �letben, legyen ak�r kellemes vagy kellemetlen egy�ni v�laszt fog kiv�ltani. Az hogy mif�le v�lasz lesz ez, f�gg a karma er�ss�g�t�l, amelynek sorrendje f�gg, milyen g�na vagy tulajdons�g kel fel benn�nk. Az a szem�ly, akit ellens�g�nknek vagy ellenfel�nknek tekint�nk, az is marad ak�r eg�sz �let�nkben, addig a pillanatig, am�g ki nem l�p�nk abb�l az �llapotb�l, amiben ellens�g�nknek tartjuk. A f�jdalmak �s kellemes �rzetek nem m�sok, mint k�r�lm�nyeinkre, amelyek mindig is l�teznek k�r�l�tt�nk, adott v�laszok. M�g a sz�ks�g �s a v�gy is, hogy boldogs�got tal�ljunk v�lasz egy kondicion�lts�gunkra. N�ha ezek a kondicion�lts�gok l�that�ak, analiz�lhat�ak, meg�rthet�ek, n�ha rejtetten m�k�dnek, �s a tudattalanban, a l�thatatlan szubtilis r�tegekben vannak. Amikor k�pesek vagyunk befogadni �s meg�rteni, akkor k�nnyen kezelj�k �ket. Ezek a kondicion�lts�gok intellektu�lis meg�rt�s�nk hat�sk�r�be tartoznak �s megpr�b�lhatjuk kital�lni a m�dj�t, hogy �rr� legy�nk rajtuk. De vannak bizonyos kondicion�lts�gok, amelyek l�thatatlanok, m�gis uralj�k eg�sz viselked�s�nket, szem�lyis�g�nk kifejez�s�t �s k�ptelenek vagyunk arra, hogy ir�ny�tsuk, vagy ellen�rizz�k �ket. Amikor tal�lkozunk ezekkel a helyzetekkel, azt mondjuk: „�, ez bizony�ra a karm�m, amelyet �gy kell meg�lnem.” Amikor valamit nem �rt�nk, mert l�thatatlan, ismeretlen �s ez�rt nem uralhat� befoly�s, nos azt h�vjuk karm�nak. Azt jelenti, hogy ak�r l�that� vagy l�thatatlan, mindig van egy hat�s, amely vezet minket: term�szet�nk �s szem�lyis�g�nk, gondolataink, kifejez�sm�dunk, hozz��ll�sunk �s viselked�s�nk. Teh�t itt nem csak arr�l besz�l�nk, hogy hogyan nyerhetj�k el a boldogs�got abb�l, amit tesz�nk, az�rt mert ez nagyon korl�tozott, ha �sszehasonl�tjuk a karmikus l�tez�s teljes dimenzi�j�val. Ha nyersz a lott�n, megm�morosodsz, �s szomor� leszel, ha elvesztesz valamit. A depresszi� vagy szorong�s att�l, hogy elveszt�nk valamit vagy valakit, p�ld�ul egy munk�t vagy egy bar�tot csak egy meghat�rozott ideig befoly�sol minket, nem teljes �let�nk�n �t. Ezek az �r�m�k �s aggodalmak csak a helyzetben val� r�szv�tel�nk �s bevon�d�sunk pillanatnyi tudatoss�g�t jelzik a k�ls� k�r�lm�nyek �ltal, amelyek �lland�an befoly�solnak minket, m�g akkor is, ha nem vagyunk tudat�ban ezeknek. Ha medit�ci�t gyakorlok, tal�n boldog leszek egy darabig, addig am�g k�pes vagyok elfelejteni a neh�zs�geimet, de ez nem jelenti azt, hogy felszabadultam a medit�ci�mban. Ink�bb r�n�zhetn�nk a k�rd�sre nem csak saj�t n�z�pontunkb�l, hanem egy sz�lesebb meg�rt�sb�l, hogyan m�k�d�nk mi emberi l�nyek, mint Isten alkot�s�nak teremtm�nyei, �s mif�le alapelvek ir�ny�tanak minket.

A karma kezel�se a jam�k �s nijam�k seg�ts�g�vel

Patandzsali a j�ga nyolcr�t� �sv�ny�r�l besz�lt: j�ma, nij�ma, �szana, pr�n�j�ma, pratyah�ra, d�ran�, dj�na �s szam�dhi. Annak a kornak, amikor Patandzsali a j�g�t rendszerezte m�sak voltak a sz�ks�gletei, mint manaps�g. Azokban az id�kben az embereknek nem volt t�v�j�k, kocsijuk, mobiltelefonjuk vagy sz�m�t�g�peik. Olyan �letet �ltek, amely egyszer� volt, a t�rsadalom nyelv�n sz�lva primit�v �letet, de a j�ga szempontj�b�l szattvikus �letet. Ebben a sokkal term�szetesebb �llapotban, ahol a szem�lyis�g szattvikus volt, nem megfert�zve a luxus �s a k�nyelem sz�ks�gleteit�l, a pszichol�gi�t �s a j�g�t nem a testen kereszt�l k�zel�tett�k meg, hanem a ment�lis kifejez�s, a gondolat �s viselked�s finom hangol�s�n �t. Patandzsali a j�m�kat �s nij�m�kat a j�ga k�t els� alkot�elem�v� tette az�rt, mert ez az, amikor elkezdj�k finomra hangolni a szellemi kifejez�sm�dunkat. Ezut�n gyakorolt�k az �szan�kat, amely a harmadik l�p�s volt. A J�ga sz�tr�k nyit� mondta: „J�ga csitta vritti nir�dhah”, amely a gondolati kifejez�s finom hangol�s�val foglalkozik. Azonban mai k�rnyezet�nkben, ahol magunk�v� tett�nk a materialista tudatot, �s alapvet�en a test sz�ks�gleteivel azonosulunk, az �szana �s pr�n�j�ma fontosabb� v�lt sz�munkra, �gy h�t el�sz�r �szan�t �s pr�n�j�m�t gyakorlunk. Azt�n a pratj�h�ra �s dh�ran� fontos az�rt, hogy kezelj�k a tudat frusztr�ci�it. Csak ha m�r egyszer van valamif�le l�that� kontrol a tudatunk felett, akkor kezdhet�nk el gondolkodni azon, hogyan tudn�nk min�s�gi v�ltoz�sokat bevinni az �let�nkbe a j�m�k �s nij�m�k �ltal.

�talakul�s a jam�k �s nijam�k �ltal

A j�m�k �s nij�m�k befogad�sa r�sz�v� v�lik a medit�ci�s �talakul�snak, amelyet a j�g�n kereszt�l tapasztalunk. N�zz�k az �t nij�m�t. Tisztas�g-szaucsa (sausha), megel�gedetts�g szant�sa (santosa), �nmagunk elemz�se-szv�dhj�ja (swadhyaja) a medit�ci�ban tapasztalhat�.

A medit�ci� �nmagunk tiszt�t�s�nak folyamat�v� v�lik minden szem�tt�l, ami eddig felhalmoz�dott benn�nk, �s ez lesz a tapaszja (tapas), a m�rt�kletess�g. A medit�ci� a tanul�s eszk�z�v� v�lik, hogy hogyan engedj�nk el �s adjuk �t magunkat, ez az �svara pranid�na- �nmagunk Istennek szentel�se (Ishwara Pranidhana). A medit�ci� az �t j�ma meg�l�s�nek az eszk�z�v� is v�lik, az igazs�g meg�l�s�nek, ez a szatja (satya). �gy megtiszt�tva term�szet�nket a t�relmetlens�g vesz�t erej�b�l szem�lyis�g�nkben �s ez az ahimsz�, (ahimsa) az er�szakmentess�g megval�s�t�s�val fejez�dik ki. Aszt�ja (asteya), tart�zkod�s a lop�st�l, aparigr�ha (apargraha), egyszer� �let �s tart�zkod�s a kapzsis�gt�l �s brahmacsarja, (brahmacs�rja) mindig a legmagasabb c�lunkat tartani tudatunkban term�szetess� �s spont�nn� v�lik sz�munkra. A j�m�k �s nij�m�k megval�s�t�sa az, amire t�reksz�nk a karma j�ga, bhakti j�ga �s dny�na j�ga gyakorl�s�val. Szatja, az igazs�g nem lehet r�sz�nk addig, am�g nem vagyunk megalapozottak a dj�na j�g�ban. Dj�na j�ga azt jelenti megval�s�tott b�lcsess�g, teh�t nincs hamiss�g, csak az igazs�g. Egyszer�en: az �himsz� nem lehet a r�sz�nk addig, am�g nem vagyunk megalapozottak a karma j�g�ban. Teh�t a j�m�k �s nij�m�k kieg�sz�t� gyakorlatai m�s j�g�knak, �s amikor el kezdj�k �lni �ket, egy medit�ci�s tudatoss�g fel� haladunk, amely folyamatos �s �lland� �s nem csak elr�ppen�, id�leges. Ez ugyanaz a fajta folytonoss�g �s sorrend, amelyet most sz�ks�ges be�p�teni az �let�nkbe. Az �szana, pr�n�j�ma, pratyah�ra �s dh�ran� gyakorl�sa ut�n a test�nkben szabadnak �rezz�k magunkat, nyugodtabbnak, megn�vekedett �leter�vel �s �sszpontos�t�ssal. Ahelyett hogy csak pr�b�lkozunk medit�lni, �p�ts�k be tanul�si folyamatunkba �s t�rj�nk vissza Patandzsali els� l�p�s�hez, tegy�k magunk�v� a jam�kat �s nijam�kat. Ez lesz az a pont, ahonnan t�bb� m�r nem a j�ga gyakorl�i lesz�nk, hanem j�giv� v�lunk. B�rki, aki egy kicsit is praktiz�l orvosnak tekinthet�, de doktori k�pes�t�s megszerez�s�hez meghat�rozott k�pz�st kell elv�gezni. Hasonl�an ehhez, ahhoz hogy j�giv� v�ljunk, meghat�rozott k�pz�sre van sz�ks�g�nk a j�m�k �s nij�m�k ter�n az�rt, hogy felk�sz�lj�nk a dhj�n�ra �s szam�dhira. Ez az a megk�zel�t�s, amelyet sz�ks�ges be�p�teni ahhoz, hogy a j�g�t a mindennapi �let�nkben gyakoroljuk.

A karma kezel�se a szannjam seg�ts�g�vel

A m�sodik pont a karma kezel�s�ben, amely befoly�solja �let�nket az a szannjam. A szannjamot haszn�lhatjuk egy m�r�eszk�zk�nt arra, hogy l�ssunk mennyit haladtunk, fejl�dt�nk. Szannjam azt jelenti �nm�rs�klet, ellen�rz�tt vezet�s vagy �tvenni a hatalmat. A vad lovak �sszevissza sz�guldoznak, de ha felk�sz�tj�k, tr�ningezz�k �ket, meg tudjuk lovagolni �ket �s engedelmeskednek akaratunknak. Az els� alkot�elem az ellen�rz�tt besz�d, amely szanszkritul vani szannjam. Ezt nem k�nny� el�rni, de a besz�d ellen�rz�se nagyon magas intenzit�s� energi�t v�lt ki. A vani szannjamb�l k�vetkezik a v�k sziddhi, a megval�sul� szavak ereje. Er�t k�zvet�t annak az embernek a besz�de, akinek meg van ez a hatalma, mert gener�lja a saktit, teh�t b�rmit is mondjon, az val�ra v�lik. Az ilyen emberek mindig a legpozit�vabban, legkedvez�bben, leghely�nval�bb m�don gondolkoznak, ez�rt mindig az igazat fogj�k mondani, mert a besz�d a tudat�llapot kifejez�s�nek egy eszk�ze.

A tudat nagyon k�l�nleges valami: elrakt�rozott energia batyu �s a gondolatok �gy sug�roznak ki, mint az elektrom�gneses hull�mok. Minden gondolat a k�rnyezet�nkben van. Nem l�thatjuk �ket, �gy ahogy nem l�thatjuk a r�di� vagy m�s hull�mokat sem, de egy megfelel� berendez�s seg�ts�g�vel el tudjuk fogni azokat. A r�di�val tudjuk fogni a r�di�hull�mokat. Ugyan ilyen m�don, ha van valamif�le „gondolatad�-vev�nk” el tudjuk kapni gondolatainkat, �s �gy hallgathatjuk azokat, mint egy r�di�t. Mi�ta megsz�lettem, ismerem Swami Satyanand�t. Sok m�s ember, akik szint�n ismerik �t, hossz� ideje lehetnek a tan�i annak a t�nynek, hogy soha az �letben nem hallottunk egy negat�v kijelent�st sem t�le. Soha sem gondolkodik negat�van, mindig mosolyog, j� dolgokra gondolva. Soha sem hallottam t�le, hogy b�rmi rosszat is mondott volna valakire, m�g azokra sem, akik b�ntott�k. Hasonl�tsuk ezt �ssze a saj�t �let�nkkel. Folyamatosan rosszat gondolunk m�s emberekr�l, sz�munkra nem lehets�ges, hogy reakci�-mentesek legy�nk ak�r egy f�l �r�ra is a nap 24 �r�j�b�l. A m�sodik alkot�elem a tudat ellen�rz�se,a manasz szannjam. Ez azt jelenti, hogy legy�nk k�pesek vezetni �s ir�ny�tani ment�lis kifejez�sm�dunkat pozit�van, kreat�van �s alkot� m�don. Ez azt jelenti, hogy mindig legy�nk �berek, �s k�pesek legy�nk visszavenni tudatunkat a tamaszikus tendenci�k lefel� h�z� erej�b�l, �s a szattvikus fel� ir�ny�tsuk. Amikor j�n egy rossz gondolat, azonnal �ll�tsuk meg �s v�ltoztassuk meg �gy, hogy visszat�r�nk egy j� gondolathoz. Ez nagyon hasonl�t a Brahma vicsara sz�dhana gyakorlat�hoz, amely kiterjeszti szeretet�nket �s egy�tt�rz�s�nket, nem csak azokra, akiket szeret�nk, hanem azokra is, akiket ut�lunk. Hasonl� m�don kell lennie egy k�pess�gnek, amely felismeri a tudat �llapot�t, amely a tamasz fel� lefel� h�z �s egy er�nek, amely visszaford�tja a szattva fel�. A harmadik alkot�elem a karma szannjam, �nuralom a cselekedetek felett. Ez mag�ba foglalja b�rmilyen cselekedet ir�ny�t�s�t, �gy ez a legpozit�vabb �s legteljesebb v�geredm�nyre vezet. A szannjam ezen h�rom form�ja javasolt a j�g�ban az�rt, hogy fenntartsuk a szattva, vil�goss�g, f�ny �s b�lcsess�g tudatoss�g�t. Ha m�r egyszer k�pesek vagyunk fenntartani a szattva �llapot�t, akkor min�s�gi v�ltoz�sok t�rt�nnek �let�nkben. A karma szannjamnak ez az a szintje, ahol bels� k�pess�geinket a szvadhj�j�n, az �nmeg�rt�sen kereszt�l kell, hogy ir�ny�tsuk.

Szem�lyes SWAN gyakorlat

K�t gyakorlat van, amit v�gezhettek. Az egyik, hogy megv�ltoztatj�tok megl�v� hozz��ll�sotokat a dolgokhoz. Cselekedeteinket �s hozz��ll�sunkat a dolgokhoz az �letben er�ss�geink, gyenges�geink, c�ljaink �s sz�ks�gleteink ir�ny�tj�k, amelyet mi SWAN elvnek nevez�nk. S er�ss�g (angolul: strength), W gyenges�g (weakness), A c�lok (ambitions) �s N (needs) sz�ks�gletek. Azt gondolj�tok, meg�rhetj�k magunkat az�ltal, hogy k�rdezgetj�k: „Ki vagyok �n?” Nem, ez nem helyt�ll� k�rd�s. A v�lasz egyszer�: az vagyok, aki vagyok. �nelemz�s, �nmegfigyel�s, �nmeg�rt�s kezdi el �sszerakni �let�nk kirak�j�t�k�nak darabk�it, �s tan�t meg k�l�nbs�get tenni er�ss�gek �s gyenges�gek, c�lok �s sz�ks�gletek k�z�tt. A szv�dhj�ja m�ly meg�rt�s�t adja term�szet�nknek, �s hogy milyen tulajdons�gok miatt reag�lunk saj�ts�gos m�don. N�ha a gyenges�g olyan legy�z� erej�, hogy nagyon alacsony az �nbecs�l�s�nk s a zavarodotts�g �s k�ts�gek belop�znak. N�ha az er�ss�gek �gy el�rasztanak, hogy elbizakodott�, arrog�nsakk� �s meggondolatlanokk� v�lunk. Olyan sok dolog t�rt�nhet mind a n�gy szinten, ennek meg�rt�s�t nevezz�k szvadhj�j�nak. A gyakorl�shoz k�sz�tsd el saj�t er�ss�geid, gyenges�geid, c�ljaid �s sz�ks�gleteid list�j�t. El�sz�r csak �rd le �s tedd el. Azt�n a k�vetkez� h�ten �rj egy m�sikat �s tedd el. V�gezd ezt n�gy h�ten kereszt�l. Azt�n vedd el� mind a n�gy lapot, tedd magad el�, �s hasonl�tsd �ssze. L�tni fogod, hogy n�h�ny tulajdons�got hozz��rt�l, n�h�nyat elhagyt�l, de n�h�ny v�gig ott maradt. El�sz�r az ism�tl�d�kkel foglalkozz.

Azt�n a legjobb tud�sod szerint gyakorold azokat az er�ss�geidet, kerekedj fel�l a gyenges�geken, �rtsd meg c�ljaidat �s t�rekedj arra, hogy megval�s�tsd sz�ks�gleteidet. Szem�lyes szinten ez a szvadhj�ja �s karma szannjam gyakorlatod.

Interakt�v mozi gyakorlat

A m�sik gyakorlat, amit v�gezhetsz az a k�lcs�nhat�s szintj�n van. Amikor este lefekszel, l�sd magad, mintha egy moziban lenn�l onnant�l kezdve, hogy reggel felkelt�l addig, am�g este lefek�dt�l. Tudatod szem�vel n�zd v�gig �sszes aznapi teend�idet: mit ett�l reggelire, hol �lt�l, kivel, mit besz�lt�l, mindent. �ld �t �jra minden egyes perc�t a napnak, �s tal�lni fogsz bizonyos helyzeteket, ahol �szreveszed, hogy nem reag�lt�l megfelel� m�don. Ezen a ponton �ll�tsd meg egy kicsit a napi mozit. Gondolkozz �t percig: „Ha ugyanebbe a szitu�ci�ba ker�ln�k, hogyan reag�ln�k, ha m�r tudn�m azt, amit most tudok?” Azt�n nyomd meg a lej�tsz�s gombot �s folytasd a mozit. Folyamatosan gyakorold ezt. N�h�ny esem�ny ism�tl�dni fog �jra �s �jra addig, am�g tudatoss�god hat�k�r�be nem ker�l, �s �szre nem veszed: „Ez az, ahol hib�ztam. T�l gyenge vagy t�l agressz�v vagyok. Itt nem vagyok k�pes kifejezni, amit szeretn�k. Itt tal�n t�l nyitott vagyok, �s az emberek nem igaz�n figyelnek oda.” Egy id� ut�n a k�ls� k�r�lm�nyekre �s a k�rnyezetednek adott v�laszaid meg fogak v�ltozni. Ahogy megv�ltoznak, sokkal el�gedettebb leszel, teljesebb �s megel�gedett �nmagaddal, mert minden t�led telhet�t megteszel.

�gy �lni, mint egy emberi l�ny

Szankalp�t, fogadalmat tesz�nk, hogy �gy �l�nk, mint egy emberi l�ny, �s nem mint egy �llat, ami csak reag�l minden helyzetben. Teh�t az els� alkot�elem az �let min�s�g�nek n�vel�s�ben az, hogy tudat�ban legy�nk jelenlegi er�fesz�t�seink j�v�beli sorsunkat hat�rozz�k meg. �nmagunk ismerete a szv�dhj�j�n kereszt�l hozz�j�rul a szannjam min�s�g�nek n�vel�s�hez �let�nkben. Ez befoly�ssal van karm�nkra, jelenlegi �s j�v�beli �letmin�s�g�nkre. A m�sodik alkot�elem �let�nk jav�t�s�ban az, hogy felismerj�k, hogy mai k�rnyezet�nkben a j�g�t az �szan�val, pr�n�j�m�val, pratj�h�r�val �s dh�ran�val kell kezden�nk, azt�n t�rhet�nk r� a j�m�kra �s nij�m�kra �s vihetj�k �t azokat �let�nkbe. A Bihar Yoga Bharatin�l ezt a tud�st adjuk �t a tanul�knak. Azt mondjuk, hogy v�lasszanak egy j�m�t �s egy nij�m�t, amelyet t�k�letes�thetnek addig, am�g itt �lnek. N�h�nyan megteszik, n�h�nyan nem, de azok, akik megteszik, l�tj�k a v�ltoz�st az �let�kben, �s egy sokkal m�lyebb �s �szint�bb kapcsolatba ker�lnek a j�g�val. A szannjam gyakorl�s�nak harmadik alkot�eleme a besz�d, a gondolat �s a cselekedetek fegyelmez�se. Ez a h�rom alapvet� l�p�s egy m�lyebb j�gikus folyamatba visz minket, amely meg�rinti �s megv�ltoztatja az �letedet.

Forr�s: Yoga magazin, 2005 j�nius;

AUM J�ga Magazin

a Satyananda Yoga®/Bihar Yoga® trad�ci� nemzetk�zi magazinja;

www.biharyoga.net